Név: ……………………………………………………………………………… (Ön csak kitölti)

Ajánló fogorvos:

Dr. Tabrizian Kashani Fariba

Fog-, és szájbetegségek szakorvosa

WWW.FOGASZATKIRALYUTCA.HUPONT.HU

Budapest, VI.ker., Király utca 28.

+36 1 321 77 33 

+36 20 545 67 58   

___________________________________________________________

Rp.)

Passzív relaxációval a fogcsikorgatás ellen

 

Fogcsikorgató az, aki az alsó és felső fogait - súrlódó hang kíséretében - egymáson csúsztatja. Leggyakrabban éjjel, de van, aki nappal is összeszorított fogakkal él.

A fog csikorgatásától előbb-utóbb fájdalom keletkezik a fejben, a fülben, az arcon, az állkapocsban és a fogakban egyaránt.

Az ilyenkor újra meg újra ismétlődő fogsúrlódás miatt a fogak lekopnak, megrövidülnek, eltöredeznek; így sokkal könnyebben romlanak (szuvasodnak).

A megrepedt, érzékeny fogzománc mindaddig kopik-kopik, míg a fogak elveszítik a természetes védőrétegüket. Innen már csak egy lépés a foggyulladás, a fogbél elhalás.

A fogcsikorgatás következtében a fogakat tartó íny is sorvadhat; foglazulás is előfordulhat.

Súlyos, krónikus esetben bekövetkezhet az állkapocs ízületi gyulladása.

A lekopott fogak helyreállíthatók.

A gyógymód ilyen esetekben a fogászati korona, vagy híd. Amennyiben a kopás következtében a fogbél is begyullad, vagy el is hal, a fogak koronázását gyökér-kezelés előzi meg.

Tüneti kezelésként ajánlható egy átmeneti segédeszköz, ami éjszaka védi a fogakat. Szájba lehet helyezni alvás előtt, mint egy fogszabályzót. Ez a fogvédő sín.

Amikor a fogorvos figyelmeztet, hogy a rágó fogak felületén a csücskök eltűntek, komolyan kell venni! Súlyos következményektől kímélhetjük meg magunkat…

A fogcsikorgatás tünetének hátterében leggyakrabban a káros stresszek feldolgozásának hiánya áll (ez a Parkinson-kór egyik kísérője).

A túlterhelt idegrendszer hátterében a nem megfelelően kezelt stressz áll.

A fogcsikorgatók számára a legjobb tanács, hogy vezessék le feszültségeiket és tanuljanak meg nem elmenekülni a nehézségeik elől. Erre is van megoldás.

A stressz-spirálból leghatékonyabban a passzív relaxáció segítségével léphetünk ki.

„Csak” a változtatás szándéka szükséges és eljuthatunk a Tudományos Relaxációs-Meditációs Technológia (TRMT) rendszerének megismeréséhez, amit szívből ajánlok pácienseimnek is.

Magam is tíz éve alkalmazom.

 

A tudományos relaxációs módszer megalkotójával, Kevevári M. Katalinnal készített –, e témához kapcsolódó - beszélgetésemet itt osztom meg olvasóimmal:

- Miért csikorgatjuk a fogainkat - többnyire - éjszaka?

- Az egész napos feszültségeinket – tartalmas beszélgetések, szórakoztató, kikapcsoló együttlét, szerető, ölelő karokba bújás helyett – az ágyba is visszük magunkkal. Ha az ágyban - jobb elfoglaltság híján - a televízióból sugárzott akciófilmeket nézzük, azzal még tovább turbózzuk az amúgy is túlterhelt pszichénket, még több feldolgozni valót zúdítva az agyunkra… Mire valóban álomra hajtjuk a fejünket, nem egyszer már érzelmi túltelítést okozunk magunknak, amitől nőttön nő a feszültség bennünk. A napi történések feldolgozása helyett hagyjuk, hogy tovább kavarogjanak a gondolataink.

Csoda, hogy éjszaka is félünk, aggódunk, szorongunk? Feldolgozatlan érzelmeinkre olyan test reakciót adunk, mint az állatok vészhelyzetben. Megfeszülünk.

Csoda, hogy összeszorított fogakkal, készenlétben várjuk az álmokat, hogy felejthessünk? De nem felejtünk, amíg nem ürítjük ki a negatív érzéseket a tudatunkból, amíg nem tanítjuk vissza agyunknak a relaxálást!

Mindaddig, míg hagyjuk, nőttön nő a fenyegetettség érzése bennünk.

Az agyonterhelt emberek életébe ahhoz, hogy új energiákat tudjanak önmagukból mozgósítani, biztosítani kell agyuk zavartalan kikapcsolási lehetőségét. Ez csakis relaxációval lehetséges.

Napközben nemcsak a környezeti, társadalmi, egzisztenciális terhek súlya nehezedik a vállunkra; számtalan probléma adódik családunkban, munkahelyünkön, szeretteink körében, melyre legtöbbször azonnali megoldást kell keresnünk. Bár fizikai értelemben nem kell menekülnünk, az agyunkban az átélt vészhelyzet nagy feszültséget gerjeszt.

Agyunk – ha nem tud pihenni és kikapcsolni - továbbítja ezt a nagy feszültséget… elárasztja a testünket olyan hormonokkal, amik az izmainkba raktározódnak és készenléti üzemmódra kapcsolnak. Az állandó készenléttől egyre feszültebbé és fáradtabbá válunk; „összeszorított fogakkal” adjuk le a teljesítményeinket.

A televíziózással és a szükségesnél több számítógépezéssel valójában kínozzuk az idegrendszerünket. Ha tetszik, ha nem, rágógumiként használjuk az egész szervezetünket.

Az agyunk bizonyos ideig nem képes különbséget tenni a valós és szimulált vészhelyzetek között. A fenyegetettség érzését is képes megtanulni. Büntetlenül nem erőszakoskodhatunk a szervezetünkkel!

Az akciófilmekben látott vészhelyzet nem követel testmozgást (menekülést, vagy bármely mozgásreakciót), ahogy az íróasztal mellett ülőnek sem kell fizikai aktivitást kifejtenie a határidőre elvégzendő feladat-halmaz láttán, de az ilyenkor is termelődő és a veszélyérzetre megemelkedő vérzsír-szint akadálytalanul károsítja például az érfalat. A szervrendszereinkben már nem szimulált, hanem valós károk keletkezhetnek. A túl sok megemészthetetlen érzés hamarosan emésztési zavarokhoz vezet. A túl sok dühös érzés, a visszafojtott agresszió pedig epebántalmakhoz stb.

- Mi történik velünk, ha nem gondoskodunk a rendszeres relaxációról?

- Az átélt izgalmak hatására a szervezetben ugyanúgy megemelkedik vérünkben a cukor-, zsír-, adrenalin- és kortizol-szint, mintha tényleges veszedelem fenyegetne bennünket. A borzalmas jelenetek láttán ugyanaz a hormonválasz fut végig a szervezetünkben, mint egy valós támadás-menekülés helyzetben.

Sokkal több szellemi és fizikai energiát fordíthatnánk a pozitív értékeink megőrzésére és fejlesztésére! Aki a lelkével is tartós kapcsolatot akar építeni, jól teszi, ha hazatérve pihenteti az agyát, azaz relaxál, majd valami olyan mozgásba kezd, amit örömmel végez, amitől jól kifárad. Ez, így, egy ideális alvás előtti életmód. A jó zene, a regények, versek, ha mindenáron tv-t nézünk, a természetfilmek, a táncos műsorok, kabarék, vígjátékok tovább színesítik a megélt, fáradságot okozó valóságunk és a tudattalanunk közötti átmenetet.

Az elménket csakis tudatosan tisztogathatjuk!

Tudatunk akkor tisztul, ha rendszeresen relaxálunk (elcsendesedünk, elernyesztjük izmainkat). Aki megtanítja agyának a nyugalmi állapot megtartását, megszabadulhat a fogcsikorgatástól is és annak súlyos következményeitől is.

 

Így legyen!

Jó egészséget kívánok: Fariba doktornő

Dr. Tabrizian Kashani Fariba, 

aki vallja, hogy

• a fogágy-betegségek és a fogcsikorgatás patológiás folyamatai megállíthatóak a Tudományos Relaxációs- Meditációs Technológia (TRMT) rendszerének alkalmazásával.
• azért nem működnek tartósan a nagyszerű meditációs módszerek, mert az emberek nem tudnak relaxálni.
• a relaxáció a legelső, ami az egészséges testi-lelki-szellemi-érzelmi összhangteremtő képességhez visszavezeti az emberiséget.
• a humán kíséret mellett végzett relaxáció a legbiztosabb módja a harmónia megteremtésének és átélésének.
• a passzív relaxációt bárki elsajátíthatja a TRMT fény-és hangjelekkel lazító készülékének segítségével.

A Harmónia Iskola www.stresszelvonokura.hupont.hu és www.agyinfo.hu)   alapítójának okfejtéseivel maximálisan egyetértek.

Oldal: FOGCSIKORGATÁS
WWW.FOGASZATKIRALYUTCA.HUPONT.HU - © 2008 - 2024 - fogaszatkiralyutca.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat